Emancipáció az oktatásban
2018. augusztus 06. írta: Pataba13

Emancipáció az oktatásban

A felsőoktatásban jelenleg több nő tanul, mint férfi, viszont száz évvel ezelőtt igencsak nehéz volt nőként bekerülni egy egyetemre, arról nem is beszélve, hogy korábban ez a tanulási forma nem is volt megengedett, vagy csak a férjük engedélyével volt. Szerencsére volt pár nő (és férfi), akik utat törtek a nők oktatásában.
newsletter-cover-0671266aa6b5d7e30aa952bcf978726b.jpg

Egészen 1723-ig kell visszanyúlni, hogy értsük, minek hatására indult el Magyarországon az emancipáció. Ebben az évben ismerték el a Pragmatica Sanctio-t, mely a Habsburg-ház nőágának a magyar trónhoz jogos öröklését biztosította, így került 1740-ben Mária Terézia fejére a korona. Mondhatni őt választotta volna meg akkoriban a Forbes magazin, a legbefolyásosabb, legerősebb nőnek, hisz német-római hercegnő, osztrák főhercegnő, magyar cseh és királyi főhercegnő, később magyar és cseh királynő, Lotaringiai Ferenccel kötött házassága után pedig német-római császárné volt. 

A királynő 1777-ben adta ki a Ratio Educationis rendeletét, mely egészen 1848-ig hatályban volt. Ekkor fordult elő, hogy nem csak az egyház, hanem az állam is szabályozta az oktatást. Megváltoztatták az iskolarendszert, mely így nézett ki:

4 év elemi iskola, 3 év kisgimnázium, 5 év nagygimnázium, 2 év akadémia és 4 év egyetem

Emellett a törvénybe bekerül, hogy a lányokat márpedig oktatni kell, de a gyakorlatban ennek halovány morzsácskái valósultak csak meg. Hittant, olvasást, írást, számvetést és házimunkát tanítottak néhol nekik, ám nem iskolaszinten. Ekkoriban viszont a gazdagabb családok már megengedhették leány gyermekeiknek, hogy németet, franciát, földrajzot és világtörténelmet tanítsanak nekik.

20160930maria-terezia2.jpg

A következő száz évben a nők helyzete nagyon kicsit, de jobb lett, viszont szavazatai joguk és biztosított iskoláik még mindig nem voltak. A lányok neveltetése túlnyomó részt még mindig a régi szisztéma szerint zajlott: fiatalabb testvérek gondozása és nevelése, anyaságra való felkészülés, idős és beteg rokonok ápolása. A tehetősebb családok itt is egy kis előnyben voltak, hisz ott nevelőt és tanítót is felfogadhattak. A tanítók viszont mégsem ugyanazt tanították a lányoknak, mint a fiúknak. A nőoktatás lényege még mindig házi és családi teendők voltak.

Veres Pálné (1815-1895)

Számottevő változások Veres Pálné, születési nevén Beniczky Hermin idején indultak el, közel száz évvel Mária Terézia uralkodása után. A századforduló gazdasági fellendülést is hozott, ezért épp itt volt az ideje, hogy szociális és társadalmi kérdésekkel is többet foglalkozzanak, mint például az oktatás, és azon belül is a nők iskoláztatása. Veres Pálnét ne úgy képzeljük el, mint egy gazdag, úri család leánygyermekét. Egy éves korában elvesztette édesapját, majd 15 évesen édesanyját is. Befolyását a szerencsés férjhezmenetelével köszönheti, ugyanis Veres Pállal, Nógrád megyei jegyzőjével házasodott össze. Egy lánygyermekük született, akit Pesten taníttattak, ez akkoriban különlegesnek számított. Ekkor jött rá, hogy mennyi mindentől elesnek a nők, ha nincs lehetőségük a tanulásra vagy csak igen korlátozottan.

Madách Imre az akadémiai székfoglalójában így vélekedett a témáról:

„A nő korábban fejlődik, de teljes férfiúi érettségre sohasem jut, könnyebben felfog és tanul, de teremtő géniusz hiányával az emberek irányadó szellemei közé nem emelkedik. Ő mindig csak a szenvedő, sohasem a beható elemet képviseli, s innen, míg a dilettantizmus legkedvesebb kontingensét szolgálja, a művészetet és tudományt előre nem viszi. A nő alárendelt, testi és lelki ereje védelmet, ápolást keres, az erősebb férfiú lelkében éppoly érzéseket költ, mint az elhagyott gyermek, a hervadó virág, megdermedt madár.”

Nos Pálné (és sokan mások) az ilyen hímsovinizmustól buktak ki, és levelet is írt Madáchnak, melyben felhívta a figyelmét, hogy

a nők és férfiak közit különbségek társadalmi eredetűek, és azonos lehetőségek között ugyanolyan szellemi színvonalat tudnának nyújtani, mint a férfiak.

Madách később belátta, hogy tévedett, viszont nagy magabiztosságot adott Pálnénak. 1868-ban megtartotta a Nőkézpő Egyesület közgyűlését, ahol őt választották elnöküknek.

1869-ben meg is alakult az első iskola, melybe nők is járhattak.

A tantervet Veres Pálné állította össze, és 14 lány kezdte meg tanulást.

veres_palne_szobor_veres_palne_utca_1_2007_majus_27_002v_800x479.jpg

Veres Pálné szobra az Erzsébet téren

Hugonnai Vilma (1847-1922) az első magyar orvosnő

Egy hatalmas előrelépés volt Veres Pálné tevékenysége, azonban ne feledjük el, hogy az egyetemek még elérhetetlenek voltak a nők számára. Hugonnai Vilmának az egész élete ráment, míg megszerezte egyetemi diplomáját.

Egy grófi család ötödik gyermekeként látta meg a napvilágot. Apja gróf Hugonnai Kálmán, anyja Pánczély Riza volt. Vilmában az indíthatta el orvosi karrier vágyát, hogy édesanyja súlyos tüdőbetegséget kapott. Családja beíratta egy budapesti leánynevelő-intézetbe, ahol négy évet töltött. 18 évesen hozzá kellett mennie egy gazdag földbirtokostól, akitől három gyereke született, azonban a tanulást sosem adta fel, ugyanakkor az intézet után nem volt lehetősége tanulni, mivel nő volt. Mikor megtudta, hogy a zürichi egyetem orvosi karára a férjük engedélyével nőket is felvesznek, azonnal odajelentkezett. A férje ugyan megengedte neki, de ezután még keményebben kellett tanulnia és dolgoznia. Az ékszereit eladta és az egyetem mellett ápolónőnek állt be, hogy finanszírozni tudja a tanulmányait, melyet családja kifizethetett volna neki.

1879-ben Svájcban orvossá avatták, és minden marasztalás ellenére hazaköltözött Magyarországra, ahol azonban a svájci egyetemi diplomáját nem ismerték el. A problémái csak halmozódtak. Elváltak férjével, a gyermekek hozzá kerültek, így az orvoslás nem csak szenvedélye, hanem megélhetése is volt. Hosszú huzavona után az állam megengedte, hogy Magyarországon is levizsgázzon, és orvossá váljon. Csak az került 17 évébe, hogy a külföldön szerzett diplomáját nálunk elismertesse.

Glücklich Vilma (1872-1927) az első magyar nő az egyetemen

1895-ben nyílt meg Magyarországon az egyetemek orvosi és bölcsészkara, valamint gyógyszerészeti tanfolyama a nők előtt. Glücklich Vilma 1896-ban kezdett el járni a budapesti egyetemre, ahol fizikát és matematikát hallgatott.

Mindig mulatva mesélte, milyen furcsán bámultak rá férfikollégái, ha egymaga nő, beült a padba és a tréfálkozást, gúnyolódást fölényes magatartásával el tudta némítani. Csakhamar megszokták a halkszavú, mosolygós fiatal lányt, ki erélyesen, határozottan tudott felelni a legnehezebb és legbonyolultabb kérdésekre és szívesen tekintették azután komoly társnak - írja Vámbéry Melanie későbbi munkatársa.

Tanári diplomája megszerzése után Budapesten tanított, de sokat foglalkozott nőügyekkel, egészségvédelemmel, gyermekjogokkal. 1904-ben megalapították Schwimmer Rózával a Magyar Feministák Egyesületét, amely fő célul, a nők választójogának elérését tűzte ki, illetve hogy a koedukált oktatás legyen, továbbá hogy mindkét nem ugyanazt tanulja.  Ehhez megalapították a Nő és társadalom c. napilapot, melybe az akkori feminista férfiak is aktívan tevékenykedtek. A mozgalmat folyamatosan érték támadások. Például az akkori konzervatívok szerint "a közéleti tevékenységeik ellent mondanak a nők biológiai adottságainak".

1915-ben Vilma lett a magyar küldöttség vezetője a Hágában megtartott nőkongresszuson, azonban sikerekben korántsem értek el. A Tanácsköztársaság idején betiltották a napilapjukat és a Feministák Egyesültének gyűléseit, rendőrség zargatta a szervezet tagjait, így sokan külföldre költöztek, köztük Vilma is. Ő a Nők Nemzetközi Ligája a Békéért és Szabadságért nevű szervezet titkára lett Genfben. Vilma karrierje épp felfelé kezdett ívelni, mikor egy váratlan betegségben meghalt.

bsr_beszed.jpg

Glücklich Vilma egyik beszéde közben

Ungár Margit az első magyar ügyvédnő

Glücklich Vilma egyesületének a tagja volt Ungár Margit. 1920-ban engedélyezték, hogy nőket is felvehessenek jogi karra, így Margit ide iratkozott be. Az egyetemi jelentkezés feltétele viszont az volt a nőknek, hogy mindenből kitűnőnek kellett lenniük, míg a férfiaknál ez nem volt kitétel. Ráadásul a minisztérium a következő évben vissza is vonta az engedélyt, hogy nők is járhassanak jogi egyetemre, ez azonban az aktív hallgatókra nem vonatkozott, így Margit folytathatta tanulmányait. 1928-ban kitüntetéssel tette le a záróvizsgát. Később főképp büntetőügyekben adott jogi segítséget, továbbá ő fogalmazta meg a Feminista Egyesület előterjesztéseit, és aktívan kivette a részét a mozgalomban (amíg lehetett).

Ez a négy bátor nő mellett, még voltak sokan mások, akik mertek nemet mondani az akkori társadalmi elvárásoknak és megpróbáltak harcolni azok ellen, mint például a kényszerházasság, a nők alárendeltsége és a tiltott tanítás ellen.

A bejegyzés trackback címe:

https://eletmagazin.blog.hu/api/trackback/id/tr7514164601

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.